Egy vérbeli SVT-snél mindig van inga, sőt, pótinga is. Ez utóbbi arra az esetre, ha az egyik elszakadna, elveszne, vagyis használhatatlanná válna.
Na de honnan vannak az SVT-sek ingái? Boltban ugyanis nem szerezhetők be, mert az ingatáblákon való huzamos munkához egy kicsit másféle inga praktikusabb, mint amit alapvetően a kereskedelmi forgalomban árusítanak.
Éppen ezért mi, SVT-sek egyedileg, kézzel készített ingákat használunk. Én például saját magam állítom össze azokat az ingákat, amelyeket a tanulóim az SVT-tanfolyamokon használnak, illetve nyilván más SVT-tanár kollégáimnál végzett SVT-tanulók is megvásárolnak. És mivel 12 éve tanítom az SVT, ez idő alatt már közel 1000 ingát készítettem, úgyhogy van ebben némi gyakorlatom.
Egyedi inga, egyedi igényekhez
Gyakran meg is kérdezik tőlem, hogy hogyan jött az életembe az ingakészítés, és hogy hol tanultam meg, hogyan kell ingát készíteni.
Én úgy látom, hogy az életünk során minden a valódi hivatásunkra készít fel bennünket – még a kellemetlennek tűnő tapasztalataink is. Engem például az apukám kisiskolás koromban ellátott mindenféle fogókkal és csipeszekkel, amik az alkotómunkához kellettek. Akkoriban – a ‘80-as években – még nem voltak kézműves hobbyboltok, így – gyöngyök híján – elsősorban színes drótokkal dolgoztam.
Mindenesetre, amikor SVT-tanár lettem, és kérdeztem a kollégáimat, hogy ők honnan szerzik be az ingákat a tanulóiknak, az egyikük visszakérdezett, hogy miért nem készítek én ingákat nekik. Azonnal beugrott, hogy ehhez nekem minden eszközöm és képességem is megvan. Már csak az alapanyagok beszerzését kellett megoldanom. Így lettem törzsvásárló a budapesti ásvány- és gyöngyösboltokban.
Ebben a bejegyzésben azt mutatom meg Neked, hogy hogyan tudsz te is ilyen ingát készíteni MAGadnak. Ez jó mulatság, és egy hasznos kis eszközhöz jutsz hozzá.
Mi az inga?
Az inga egy szabadon lógó súly, amely bármely függőleges síkban szabadon lenghet. Az inga felfüggesztésének a súrlódása olyan csekély, hogy az inga nagyon sokáig tud lengeni. A közegellenállás csökkentése érdekében
- az ingatest viszonylag nagy sűrűségű anyagból készül,
- általában gömb alakú,
- a felfüggesztő fonál vagy lánc pedig a lehető legvékonyabb.
A fizika történetéből tudjuk, hogy Léon Foucault egy 2 méter és egy 11 méter hosszú láncon lógó ingával végzett előzetes kísérletek után 1851-ben a párizsi Panthéonban egy 67 méter hosszú, 28 kilogramm tömegű ingával nyilvánosan szemléltette a Föld forgását.
Az SVT-inga jellemzői
Az SVT-hez használt ingának a könnyed és pontos működéshez ugyanezeknek az elvárásoknak kell megfelelnie.
Először tekintsük át az inga elkészítéséhez szükséges elemeket, hiszen ezeket be kell szerezni, elő kell készíteni – vagyis az ingát meg kell tervezni.
Lássuk, mi szolgálhat ingatestként!
A nagymamáink állítólag egész egyszerűen a nyakláncukra fűzött jegygyűrűjüket használták erre a célra. Robert Detzler, az SVT megalkotója egy cikkében megemlítette, hogy egy tanulója egy csavaranyát kötött egy darab madzagra. Azon a radiesztézia tanfolyamon, ahol én voltam, egy darab kavicsot kötöttünk bele egy kis nejlonharisnya darabba, amit aztán mi is egy madzagra erősítettünk.
Az általunk használt ingák azonban jó, ha nemcsak kényelmesek, praktikusak, hanem szépek, tetszetősek is, hiszen sokat tartjuk őket a kezünkben. Ezért ingasúlyként inkább nekünk tetsző akril-, fém-, porcelán- vagy üveggyöngyöket és féldrágaköveket alkalmazunk. A fa mint anyag a fizikai tulajdonságai miatt nem túl szerencsés választás.
Milyen alakú legyen az ingatest?
Én a tanulóimnak első körben mindig egy “gömbi ingát” adok. Nem annyira azért, mert a gömbnek van a legkisebb légellenállása, hanem sokkal inkább azért, hogy megszokják, hogy ne az inga hegyét figyeljék, amikor az ingatáblán kapott ingajelzést akarják leolvasni, hanem azt, hogy az inga milyen irányba mutat. Ez sokkal biztonságosabb és magasabb szintű megoldás. Később használhatnak persze hegyes ingát, ami egyszerűen csak csinosabb. Fontos, hogy az inga körszimmetrikus, azaz felülnézetből – legalább nagyjából – kör alakú legyen. A gyűrű és a csavaranya ebből a szempontból nem optimális.
Mi szolgálhat felfüggesztésként?
Az ingának szabadon kell lógnia és könnyedén szükséges mozognia, ezért például a drót nem igazán alkalmas az ingasúly felfüggesztéséhez. A cérna vagy fonal rugalmas ugyan, de nagyon vékony, és könnyen szakad, illetve csomósodik. A zsineg vagy madzag erősebb, csak éppen nem valami csinos. Ezért a legjobb, ha vékony fémláncot használunk. Ilyet – mindenféle, az ingasúlyunkhoz passzoló színű fémből – a hobbiboltokban tudunk vásárolni, vagy akár otthon is találunk a nem annyira kedvelt ékszereink között.
Az ingához egy nagyjából tenyérszélességű, azaz kb. 10 cm-es láncra van szükség. Ennél hosszabb nem kell, mert kényelmetlen lesz az ingatábláink felett túl magasan tartani az ingát.
A felfüggesztés kényelmesebbéé tételéhez hasznos egy fogantyú. Enélkül ugyanis – ha letettük egy kicsit az ingát – nagyon nehéz felcsippenteni a felfüggesztést biztosító láncot az asztalról. A fogantyú készülhet egy vagy több gyöngyből vagy más, kényelmes fogást biztosító formából, például korongból. A fogantyút szerelőpálcára rögzíthetjük, amelyeket szintén a hobbiboltokban tudunk beszerezni. A szerelőpálca végén a lánc csatlakoztatásához egy kis hurkot alakítunk ki. Vigyázzunk, hogy a hurok megfelelő méretű legyen, és hogy a szerelőpálca végét szépen dolgozzuk el, például a fogantyú aljánál körbetekerve.
A szerelőpálca akkor is kapóra jön, ha az ingasúlynak nincs saját “füle”, amire a láncot szerelhetnénk. Ebben az esetben ugyanúgy járunk el, mint a fogantyú kialakításánál. Természetesen lehetséges több gyöngyöt, dekorelemet – például Swarowski kristályt, tárcsákat, kupakokat – is felfűzni az ingasúlyt alkotó gyöngy alá és/vagy fölé.
Szükséges eszközök és az inga összeállítása
Most, hogy az ingát alkotó anyagokat, elemeket áttekintettük, lássuk, milyen eszközökre lesz szükségünk.
A szükséges láncdarabot csípőfogó segítségével vághatjuk le a legegyszerűbben, Ha a láncszemek nyithatóak, akkor egy csipesz hegyével kinyithatjuk azt a láncszemet, amely a megfelelő hossznál van, és így a szükséges láncdarab leakasztható a másik feléről.
A láncot nyilván csatlakoztatni kell mind az ingatesthez, mind a fogantyúhoz. Ehhez hasznos egy lapos vagy kúpos fogó és egy csipesz, vagy – ha van – két fogó. Az egyik fogóval vagy a csipesszel magát az elemet tartjuk, a fogóval pedig összezárjuk az elemhez kapcsolt láncszemet. Használhatunk erre a célra a hobbiboltokban kapható kis fémkarikát is. Ez ugyanúgy szétnyitjuk, mint a láncszemet, és ráakasztjuk a fogantyút, illetve az ingasúlyt, majd szépen összezárjuk.
Az elkészült ingát érdemes kipróbálni, hogy a fogantyún szabadon leng-e a súly, nem törik-e meg a mozgása valahol. Ha szükséges, akkor állítsunk a hurkokon.
Hasznos lehet az ingánknak egy megfelelő kis tartót keresni. Erre nem azért van szükség, mert az ingát enélkül a védelem nélkül valamilyen szennyezés vagy káros hatás éri, hanem inkább azért, hogy az inga ne vesszen el, illetve így nagyobb eséllyel megakadályozhatjuk az esetleges baleseteket: a táskánk zsebén lévő lyukon át nem esik be a bélésbe, vagy nem akad bele a lánca valamibe, ami elszakíthatja, például egy toll csíptetőjébe.
Én a tanulóimnak egy kis organzazsákban küldöm el a tanfolyam előtt a kiválasztott ingájukat. Ez elegáns ugyan, de nem igazán tartós. Ezért praktikusabb egy erősebb anyagból készült szütyőt szerezni vagy készíteni – varrni, horgolni -, de a célnak akár egy kis doboz is megfelel.
Gyakorolj szorgalmasan!
Így, ha már van ingád és ingatartód is, neki is láthatsz az ingázásnak!
Ehhez elolvashatsz néhány szakkönyvet. Magyarul is elég sok van, én szakmai kötelességből nyilván ismerem őket. Sajnos, a legtöbb könyv agyonbonyolítja az ingahasználatot, ráadásul elég sok tévedést is tartalmaz.
Ami viszont ennél is nagyobb baj, hogy a könyvek csak az általam alapszintűnek nevezett ingahasználatot tanítják, nem pedig a Felső Énes vagy szupertudatos ingahasználatot. Ez abban különbözik az alapszintű ingázástól, hogy kifejezetten figyelünk arra, hogy milyen entitásokkal kerülünk kapcsolatba, milyen tudatossági szintről szerezzük az információt, védelem alatt dolgozunk-e, stb.
Ezeket én mind megtanítom az SVT alapkurzuson, ami éppen azért tart nálam 3 nap helyett 5 hétig, hogy a Felső Énnel való munkát legyen időnk alaposan begyakorolni.
