Olvasd el a sorozat korábbi részeit is:
A sorozat korábbi részeiben már megvizsgáltuk, mi mozgatja az ingát, és azt is megmutattam, hogy mik azok a tényezők, amik befolyásolják, hogy ki tud ingázni. A mai részben pedig arról lesz szó, hogy vajon mennyire ad pontos választ az inga?
A vizsgálódás alapjai
Mi, SVT-sek úgy tudjuk, hogy az EGY Tudat, a SZELLEM több EGY Univerzumot hozott létre. A mi EGY Univerzumunkat – ami messze több, mint a csillagászok szerint amúgy is felfoghatatlanul nagy világegyetem – az EGY Tudat egyik kiterjesztésének tekintjük. Az EGY Tudat mint információ és az ehhez tartozó energiamező végtelen kiterjedésű. Az SVT-ben ezt a 3. tábla szimbolizálja. Ennek az energiamezőnek egy adott tartománya megfelel az emberi tudatnak.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a mi EGY Univerzumunkban – az egyszerűség kedvéért: a világegyetemben – minden létező egy bizonyos frekvencián rezeg. Ezt a frekvenciát a Tudatmező rögzíti és az időtlenségben tárolja. Így minden entitás léte és a vele kapcsolatos minden esemény, cselekedet, gondolat, érzés, attitűd stb. örökre megőrződik, és bármikor előhívható.
Ez azt is jelenti, hogy bármi, ami van: egy esemény, személy, állítás stb. megvizsgálható, azaz bármivel kapcsolatban feltehetünk kérdéseket, vagyis vizsgálódhatunk, például az igazságértékével vagy valamely tulajdonságával kapcsolatban. A tudatmezőből kapott válaszok személytelenek, és elméletileg a vizsgálatot végző személytől és a vizsgálat tárgyától teljesen függetlenek.
Az inga, mint a tudattalan tartalmak kijelzője, illetve az inga segítségével megvalósított izomteszt voltaképpen pontosan ilyen mérőeszközként használható.
A tudatmező mérhetőségének korlátai
Annak érdekében, hogy pontos és használható eredményt kapjunk, érdemes tudatosítanunk a tudatmező mérhetőségének korlátait. Ezek közül az itt és most legfontosabbak a következők:
1. A legfontosabb, hogy a tudat csak az igazat tudja, mert csak az igazság léte valós. A tudat a valótlanra nem válaszol, mert a hamisság a valóságban nem létezik. Éppen ezért az ingaválasz alapvetően bináris. Valahogy úgy, mint a villanykapcsolónál: ha fel van kapcsolva, akkor azt mondjuk, hogy világos van, amikor pedig lekapcsoljuk, akkor pedig azt mondjuk, hogy „sötét van”. Ez utóbbi azonban azt jelenti, hogy nincs világos. Sötétség voltaképpen nem létezik, csak a fény, a világosság hiánya.
Ez talán nehezen megfogható, de a tudat mibenlétének megértéséhez ad kulcsot. Mivel a tudat csak az igazságot, a valóságot ismeri fel, a valótlanra egyszerűen nem reagál. Ahogy egy tükörben is csak akkor láthatjuk a tükörképet, ha van valami a tükör előtt. Ha nincsen ott semmi, akkor tükörkép sincs. Ezért a nemleges ingaválasz valójában nem “nem”-et jelent, hanem azt, hogy “nem igen”, azaz “nem igaz, nem valós, nem létezik, nincs”.
2. Ebből az is következik, hogy csak az vizsgálható, “ami van.” Így az izomtesztelés nem használható jövendölésre, azaz események, folyamatok kimenetelének a megjósolására.
3. A vizsgálat során a vizsgálat szándékát célszerű a fókuszban tartani. Ezért zajos környezetben, sok-sok külső inger hatása alatt nagyon nehéz pontos eredményt kapni.
4. A vizsgálat szándékának és a vizsgálatot végző személynek kellően magas tudatszinten szükséges lennie.
Mindent összevéve: nagyon sok szempontot szükséges figyelembe venni ahhoz, hogy az izomteszteléssel, azaz az inga használatával pontos választ kapjunk.
A kapott válasz pontosságának mértéke
Tudomásom szerint egyetlen olyan mérés létezik, amely megmutatja, hogy egy adott tudatszinten végzett vizsgálat mennyire ad pontos eredményt, ez pedig a David R. Hawkins által kidolgozott tudattérképen alapul. Eszerint a lg 200-as tudatszint egy vízválasztó. Az ez alatt, azaz a valótlanság szintjein, a hiányzónában, a félelem alapú paradigmában végzett mérés megbízhatatlan, illetve a mérés nem is lehetséges. A lg 200-as szinten, ahol átlépünk a bőségzónába, a szeretet alapú paradigmába, és hajlandóak vagyunk a valóságra ránézni, a mérés pontosságának a mértéke mindössze 70%. A pontosság mértéke csak a lg 400-as szinten éri el a 80%-ot, majd a lg 500-as szinten a 94%-ot. A lg 540-es szinten a pontosság mértéke 96%, a lg 600-as szinten 99%, a lg 900-as szinten 99.9%, a lg 1000-es szinten pedig 100%.
Mindezek tükrében teljes mértékben egyetérthetünk azzal, amit az ingahasználat hatékonyságára irányuló tudományos – sokszor kifejezetten a szkeptikusok megsemmisítő szándékával végzett – vizsgálatok kimutattak. Eszerint ugyanis az inga – szakszerűtlen, laikus – használatával kapott válaszok nem pontosabbak a véletlenszerű találgatásnál.
A tiszta segítő szándékkal, érdekmentesen és magas tudatszinten végzett izomtesztelés azonban nagyon pontos válaszokat eredményez.
Az SVT Alapkurzuson minimum 85%-os pontosságra törekszünk, az SVT Haladó kurzuson az elvárás a 90%-os pontosság. Ez azt jelenti, hogy valahol a lg 400-as és 500-as szint közötti zónában szükséges dolgoznunk. Az SVT instruktoroktól elvárt pontosság mértéke 95%, ami lg 500-as szint feletti munkát követeli meg.
Ha érdekel, hogy hogyan lehet ilyen magas tudatszinten dolgozni, akkor szívből ajánlom az SVT Alapkurzus elvégzését, ahol ezzel kezdjük a közös tanulást.
